Évekkel ezelőtt próbáltam bekerülni a zenesulink magánének tanszakára. Akkor azt mondták, hogy nem lehet mert mutálok és jöjjek vissza, ha már betöltöttem a 16. életévemet. Akkor nagyon csalódott voltam, de nyilván elfogadtam.
xx,
Aztán tavaly ismét felmerült a gondolat. Bár csak most lesz a szülinapom, úgy voltam vele, hogy ez a néhány hónap már nem számít. Szóval májusban el is mentem felvételizni. Micky elkísért, előtte meg Mr. P-vel volt megbeszélésem.
Micky kérdezte, hogy mit fogok énekelni és elmondtam neki a tervemet. Ő erre azt kérdezte, hogy miért nem a Tavaszi szélt... Én meg kiröhögtem.
Aztán mikor bementem és énekelni kezdtem a Tanárnő azt kérte azt énekeljem...
Igazából nagyon kedves, aranyos a Tanárnő. A héten is volt órám. Most készülünk a karácsonyi koncertre. 6-án lesz és lesz ott mindenféle Jingle bells meg hasonlók...
Várom már, de nem sok kedvem van ehhez. Mondták, hogy hívjunk vendégeket, de még abban sem vagyok biztos, hogy el akarok-e menni... Anyuéknak biztosan nem szólok, mert az sosem végződött jól.
Mindig is szerettem mindent, ami zene. Napokig dúdoltam egy-egy dallamot. A szüleim állandóan énekeltek, ha nem tudtunk aludni, bár e nélkül is gyakran dalra fakadtak. Nyilván az is benne van, hogy mindkettőjüknek közük van a zenéhez.
Elég nehezek az órák. Sok mindenre kell figyelni; légzés, testtartás, hangok, hogy honnan énekelsz, hogy fújd a levegőt szóval nem egyszerű most még. De a múlt órán zongorával próbáltunk és az nagyon nagyon jó volt... Szünet után lesz a következő. Aztán nemsokára itt a vizsga is... Attól eléggé tartok. De még van idő szerencsére...
