Annyi minden van most benne, hogy leginkább egy hatalmas kérdőjelhez tudnám magam hasonlítani.
Először is elkezdtem egy sorozatot nézni, ami két lányról szól akiket elcserélnek a születésükkor. A lényeg az hogy az egyik lányban teljesen magamra ismertem. Kinézet, picit a stílus, a beszéde, a viselkedése minden olyan mint az enyém. A lány mindent elkövet, hogy megtalálja az apját... na igen, én is ezt tenném néha az anyámmal, ha tehetném. És akkor ott a másik lány benne két személyre is ráismertem, a húgom és Kinga. Igazából Kingára csak egy dologban hasonlít és az meg nincs jelen végig, de akkor is. Aminek viszont örülök, hogy a forgatókönyv író, tudtán kívül, megfogalmazta, az ezzel kapcsolatos érzéseimet. Kamillára viszont még kinézetben is nagyon hasonlít. Áááhh, na, mindegy.
Aztán ott van a suli. Nem tudom hova menjek, bár tippek vannak. Rettegek ettől az utolsó évtől. Pedig ez még csak nem is a középsuli. Mi lesz 12-ben??
Harmadszor pedig minden más. Nem tudom, hogy érzek bizonyos személyek iránt, pedig lassan nem ártana eldönteni. Ajjj, lapozzunk, mert ha még többet kell ezen rágódnom szétrobban a fejem!
Az én drága barátnőimnek hála be van táblázva az egész hetem. MA megyünk Kingával egy tanárunkhoz. Aztán Petrával valamikor csináltatunk pólót és elvileg szombaton Kinga és Lilla társaságában végre kilövik a fülemet. Huhh, nagyon izgulok, de nagyon várom. Vasárnap évnyitó, holnap meg szemészetre megyünk anyuval. Hála Istennek a cuccaimat már megvettük, úgy, hogy túl vagy két év eleji nagy bevásárláson is!
Vettem egy szoknyát, leggingset, melegítőt és apuval megvettünk minden ilyen sulis szert, ami csak kellhet. Már csak egy tornazsákra van szükségem.
Na, de most megyek mert porszívóznom kell!:)
Xoxo, Lia :)