Sziasztok! ☺

  Ma a tegnapi esős nap után végre egy szép, napsütéses napra ébredhettünk, ami nagyon feldobott reggel. Bár mikor magamhoz térve konstatáltam, hogy a tegnapi tesizéstől rettenetesen fáj mindenem, már annyira nem voltam vidám.
  Reggel, ugyebár, nem a suliba mentem kivételesen, hanem a Szent Imre gimnáziumba szóbelizni. Mire sorra kerültem már nagyon kíváncsi voltam milyen lesz. Bent Örs atya, az igazgató úr és egy tanárnő ült. Kérdeztek a túrákról, suliújságról, anyuékról. A beszélgetés nagyon jó hangulatban telt, és jó benyomást keltettem! ☺
  Mikor itt végeztünk apu elvitt a Határ útig és onnan villamossal bementem a suliba. Pont irodalomra értem be, így már mesélhettem is el, hogy milyen volt a szóbelim. Ezután még egy kínkeserves fizika, angol és matek várt rám. Angolon végre eljutottunk ahhoz a témához, amiben benne van a kedvenc kifejezésem nutty as a fruitcake. Szerintem a négy szó tökéletesen jellemez engem...:D (ha nem tudsz angolul: teljesen lökött a jelentése ☺) A fejezet címe, egyébként az hogy különc avgy fura, és a többiek engem és Kingát nem sorolták a furák közé... Ez egyszerre fájt és lepett meg. De láttam, hogy páran nagyon felénk tekintgetnek. Csak nekem fura volt, hogy mindenkit oda sorolnak, aki nem fura, csak önszorgalomból tanul, szereti a kémiát vagy épp hülye...:D De egy idő után csak röhögtünk a vitájukon, Kingával.  A matek végét már tényleg végig aludtam, de ezt a napot is túléltük.:D
  Voldival hazasétáltunk,a mihez most nem igazán volt kedvem, de nem engedte, hogy elmenjek a másik irányba.:/ Végül egészen vicces volt, mert meséltem neki Liliről, a nénikémék kutyájáról, és eljátszotta, hogy hogyan ugat. Mert Ő nem ugat, hanem tüsszent, és nagyon vicces...:D
  Haza érve gyorsan ettem pár falatot, és beraktam a lájárt könyveket, majd elmentem Kingával könyvtárba. Ott megint majdnem elértük, hogy kitessékeljenek minket, botrányos magatartásunkkal, de egyszerűen nem bírtuk abbahagyni a nevetést. Hét könyvvel és két szerencsesütivel később már hazafelé sétáltunk, s közben azon gondolkoztunk, hogy az új szerencsesütiknek nincs olyan jó íze, és, hogy vajon mit jelenthet az én jóslatom... Okosabbak nem lettünk viszont hazaértünk.:D
  Ami engem illet, némi kaja társaságában lefeküdtem olvasni és föl se keltem, amíg Kinga át nem hozta a társasjátékomat. Picit beszéltünk aztán lelépett, mert ment a hatos végére, hogy Micky odaadhassa neki, amit Londonból hozott. ☺ Kíváncsi vagyok én mikor kapom meg...:D
  Már csak egyetlen szóbeli van előttem, holnap, a Szentendrei Ferencesben, és ár várom, hogy túl legyek rajta. De legalább holnap nem kell suliba mennem és töri tz.-t írnom...:P

Na, legyetek rosszak! Jó pihenést!
XoXo,
Lia ♥