The Sugar Blog

Hi Sweeties!

Itt is vannak a hónap 'best'-jei. Remélem kipróbáljátok, megnézitek, elolvassátok valamelyiket....☺ (Sajnos nem tudtam mindent rátenni a képre, mert a könyvet azt pdf-ben olvastam, a hónap kedvenc nasija meg ma pont nincs itthon...) 


~Sorozat
A hónap kedvence egyértelműen a Muskétások című sorozat volt. Nem igazán hű Alexandre Dumas regényéhez, csak a karakterek egyezőek, esetleg egy egy momentum. A történet pörgős, cselekmény dús, követhető. A szereplőgárda pedig csak emel a sorozat fényén. A kedvencem egyértelműen Luke Pasqualino, aki d'Artagnan-t játssza. A történet inkább a nyomozós vonalat követi, de azért akad benne némi nyáladzás.

~Film
A hónap elején láttam egy 2 részes filmet, amit azóta már többször is újra néztem. A Vörös sátor egy Bibliai történet. Mózes édesanyjának, Dínának, az életét mutatja be. Anita Diamant könyve és, némileg, a Biblia alapján készült a film, bár néhol nagyon ellentmond az Ószövetségi történéseknek a mű. Tervezem elolvasni a könyvet, de még nem találtam meg. Ebben viszont elég sok romantikus szál van, hisz Dína szülei, Jákob és Lea, története is elég meghitt és innen indul a cselekmény. Bemutatja, hogy lesz szerelmes egy hercegbe, hogy fogan meg Mózes (khhhhm... szó szerint) és, hogy hogy lesz híres egyiptomi bába. 2014-ben sok rendezőt elkapott egy csináljunkfilmetbibliaitörténetekből láz, és ez a film is ebből a "korszakból" való.

~Könyv 
Szerencsére most az is elég egyértelmű volt, hogy ide mit fogok választani. Nem tudom tudjátok-e, de a Szürke 50 árnyalata írónője úgy döntött, hogy megírja a művet a férfi szemszögéből is, és az első rész tavaly november környékén látott napvilágot. Mikor megláttam tudtam, hogy el akarom olvasni, és most, 2 hónap után meg is kaparintottam. Körülbelül egy hét alatt kiolvastam a közel 600 oldalas művet, és biztosan állíthatom, hogy jobb is mint az eredeti. Ezt valószínűleg azért látom így, mert Christian személyiségét jobban át tudom érezni, közelebb érzem a magaméhoz. (itt nem a szexuális irányultságára utalok....) Izgalmasabb volt így és viccesebb. Ana szemszögéből a mű sokkal inkább tűnik egy reménytelen szerelem leírásának, és a hősnő szenvedése is elég idegesítő olykor. A termék megjelölések hiányától viszont, itt se kell tartani, sőt. Egy-egy kocsit, autókereskedőket megszégyenítő módon elemez ki az írónő...
Természetesen az is belekerült a kötetbe, ahogy Anastasia 472353268 milliószor agyon rágcsálja a száját...
A Fifty Shades sorozat rajongóinak kötelező...☺

~Nasi 
A hónap kedvence ebben a kategóriában egy Zabszelet lett. Ezeket DM-ben lehet beszerezni, és nagyon laktatóak. Már a méretük is elég termetes, szóval tuti nem kell attól tartanod, hogy esetleg éhes maradsz! Az én kedvencem az volt, amelyiknek a tetején csokoládé bevonat van, de a málnásat is  megkóstoltam. Anyu vette, hogy majd jó lesz suliba vinni, és bevallom, mikor először megláttam féltem, hogy nem fog ízleni, de higgyétek el, nagyon finom!

~Ital
A menta tea ebben a hónapban mindent letarolt, de emellett sok Coca Cola terméket is fogyasztottam. Tudom, tudom... egészségtelen, de olyan finomak...

~Beauty termékek
 Bőrápolás terén az Inecto kókuszos kézkréme viszi a pálmát, bár most kaptam még egy kézrémet, ami lehet, hogy következő hónapban letaszítja a csúcsról az Inectot...
Viszonylag gyorsan beszívódik, nem hagy zsíros érzetet a bőrön és eszméletlenül finom, kókusz illata van.

 Szájra való termékként pedig had említsem meg a Bee Natural gránátalmás ajakápolóját. Ez csodákat művel még a legszárazabb ajakkal is!;)

Amit még mindenképpen megemlítenék kedvencként, az nem más, mint a Catrice Eyebrow Filler, ami nekem a legsötétebb árnyalatban van meg. Nem túl feltűnő, de, ami a feladata azt kitűnően elvégzi. Annak aki folyton siet, vagy késős bátran ajánlom, már csak praktikusság miatt, mivel olyan önnyű használni, hogy akár menet közben is elintézheted, de a reggeli készülődésből is csak 2 percet vesz el a használata, de egész nap kitart!

Kivételesen egy parfüm is bekerül a kedvencek közé. Ez pedig nem más, mint az Adidas - get ready! illata, amit én születésnapomra kaptam, még novemberben és azóta több mint a felét elhasználtam már. Nem mondom, hogy a nap végéig kitart, de egy nagyon kellemes és intenzív illat.

xx,
Lia

  Ezt a kérdést, még annó, az első posztjaim egyikében megválaszoltam, de szívesen elmondom még egyszer. Először is, ugye ez a cím azt jelenti, hogy Én és az én életem. És, hogy miért ez? Azért mert nagyon szeretem a francia nyelvet, és megtetszett. Azóta viszont már jó pár másik, kicsit egyedibb név is beugrott, szóval a jövőben lehet lesznek változtatások majd...

  Na, ez egy nehéz kérés... Dilis, kíváncsi és éhes. ☺ 
Azt, hogy dilis vagy őrült vagyok, azt elég sokszor megkapom, és szeretem is ezt a címet. Totálisan egyetértek vele. Kíváncsi... Sok minden érdekel, és kíváncsi vagy mindenre, úgy az egész világgal, élettel kapcsolatban.
Az utolsót pedig, akik közelebbről ismernek értik. Mindig éhesek vagyok. De tényleg mindig. Igazi bélpoklos szörny vált belőlem... ☺ Még a szomjasat is odaírnám +1 gyanánt, ugyan ezen okok miatt. Annyit iszok, mint egy teve, de alig megyek mosdóba.

  A sorozatban Sherlock személyisége és a sorozat hangulata fogott meg leginkább. Az egész modern, mégis néha úgy érzem, mintha a Viktoriánus korbeli Angliában lennénk. Sherlock pedig valami fergeteges. Ahogy közli a szerinte magától értetődő tényeket, amiket abból szűr le, hogy milyen minőségű az illető ruhája, és, hogy hány szőrszál van a nadrágján, hát az valami fergeteges.
Meg, ahogy elvonul az "Elmepalotájába".... Ez az ember elképesztő.

 Kedvenc könyvet választani a legnehezebb feladat, a kedvenc film kiválasztása után.
De, amiket 48359267 millió újraolvasás után sem unok, azok a az Ez a férfi trilógia, A Soha határa, a Szakítópróba és a Dublin Street. Sajnálom, hogy egyet nem sikerült választanom, de ezt a 3-at se volt egyszerű kiválasztani.


Ennyi lett volna ez a kis Kérdések és Válaszok. Remélem elégedettek a kérdezők, a kapott válasszal.
További szép hetet mindenkinek!

xx,
Lia

Hi Sweeties!

Sajnos nem gyűlt annyi dolog össze novemberben, ami elég lenne ehhez a poszthoz, ezért most az elmúlt két hónap kedvenceit egyben olvashatjátok majd.


~Sorozat
Az elmúlt két hónap abszolút kedvenc sorozatom egyértelműen a Sherlock volt. Már régóta fontolgattam, hogy elkezdem, és az őszi szünet előtt rá is vettem magam. Hát gyerekek... ez a sorozat valami eszméletlenül jó.
A történet izgalmas, követhető és cselekmény dús. A karakterek jól megformáltak, a szereplők hitelesek és a színészi játék is fantasztikus.
A történet egyszerre modern és korhű.
Bár Sherlock beszólásain képtelenség nem sírva röhögni, inkább a krimit kedvelő embereknek ajánlanám.

~Zene
A kedvenc zeneszámom a Nickelback - Lullaby volt. Ez a dal számomra multifunkcionális. Tök mindegy milyen a hangulatom, ez tökéletes.

~Könyv 
Nem sok könyvet olvastam novemberben a kötelező olvasmányokon kívül. De az Antigoné nagyon tetszett.
Izgalmas volt és követhető a cselekményszál. Ahhoz képest, hogy az ókorban íródott és a fordítók se mai gyerekek, olvashatóan volt összerakva. Először én is viszolyogtam tőle, de örülök, hogy elolvastam.
Decemberben sajnos egyáltalán nem olvastam könyvet csak blogokat, de viszont nagyon sokat kaptam, szóval azokról a későbbiekben még biztos lesz szó.

~Ital
Az ital nálam alapvető létfontosság, ezért is lehet, hogy képtelen voltam kedvencet választani. Elsőként ott van a Lipton málnás és a barackos teája. Ezt ipari mennyiségben fogyasztottam. Emellett rengeteg menta és Earl Grey teát ittam. Ez egy ilyen teás időszak volt...☺

~Étel
Mikuláscsokik, bejglik és mézeskalács minden mennyiségben. Az összes karácsony környékén hagyományos ételt, vagonszám ettem idén is.

~Körömlakk
Két kedvencem is akadt az elmúlt időszakban. Az egyik az egy Essence No-Makeup Look Nail Polish, 01-es árnyalata, volt. Ezt suliba szoktam használni. Nem feltűnő, de mégis ad egy kis pluszt. A másik kedvencem a Catrice Egyik limitált kiadású lakkja volt, a Fabulous Fox-ia árnyalat. Ez most a téli szünetben volt rajtam sokat. Ez nagyon pigmentált, de nem marad sokáig a körmön.

~Szájra való termék
Egyértelműen a Lovely Extra Lasting, szuper hosszantartó matt szájfénye vitte a pálmát. Nekem a No.3 árnyalat van meg és nagyon szeretem. Tényleg sokáig kibírja, és nem kell újrakenegetni... Nem kenődik el, és nem maszatol össze semmit. Bátran ajánlom mindenkinek!☺

xx,
Lia

Hi Sweeties! ☺

 Mindenek előtt szeretnék utólag is nagyon boldog karácsonyt és sikerekben gazdag, békés, boldog új évet kívánni mindenkinek!
 A téli szünetem elég jól telt. Az első három napban, szinte csak próbákra jártam és ajándékok után rohangáltam vagy volt, hogy díszletet festettem. Aztán csütörtökön volt a pásztorjáték, ami hatalmas sikert aratott. Nagyon tetszett mindenkinek, és idén először még hallani is lehetett.
 Otthon aztán vacsoráztunk a családdal és ajándékoztunk. (erről később bővebben lesz szó)
Aztán utána jött az éjféli mise előtt szokásos, gitáros karácsonyi áhitat, ami szintén nagy sikert aratott. Sajnos az éjfélin idén sem tudtam ott maradni. A kimerültség leterített...
 A következő nap pihenéssel, és punnyadással telt, majd előbb az érdi aztán a budapesti rokonainkkal karácsonyoztunk. Szombat este pedig Petráéknál voltam. Kicsit játszottunk, beszélgettünk meg énekeltünk. Utána Sean, Petra öccse, hazakísért egy közel egyórás kerülőúton. Sokat beszélgettünk, és ez azóta sem változott. Tegnap például rám írt, hogy mennyire fontos vagyok neki... Egyem meg.♥
 A téli szünet második hete főleg a szilveszteri buli szervezésével telt. Kingával elmentünk bevásárolni, berendeztük a szabaduló szobát és megszerveztünk mindent, hogy az egész olyan tökéletes lehessen, amennyire csak lehet. Azt hiszem elmondhatjuk, hogy szép munka volt.
Nagy örömömre még Avery is el tudott jönni. ☺
 Péntek, szombat és vasárnap pihentem, szorongtam és szenvedtem... A szorongásomat nem ecsetelném, legyen elég annyi, hogy fel fogok keresni valakit, akit már rég felkellet volna. A szenvedésem tárgy pedig nem más volt, mint a derekam. Ugyanis a drágaság úgy döntött, hogy nem engedi, hogy fájdalom nélkül 5 percnél tovább csücsüljek egy helyben. Ebből pedig az következett, hogy a suli első napját ágyban töltöttem...

 Igazából, amiért most úgy döntöttem, hogy leülök blogolni az nem a fent ecsetelt téli szünetem lett volna. Arra gondoltam megállok és visszanézem az elmúlt egy évet. Hogy mi minden is történt és mit szeretnék elérni. Nem vagyok a fogadalmak híve, mivel egy hét utána elfelejtem, ha meg nem akkor vagy megszegem, vagy rájövök, hogy ez baromság. Egy szó, mint száz, sose teljesítem őket. Tehát aki azt várja, hogy most fűt fát megfogadok az csalódni fog. De úgy érzem, az ilyen típusú "visszatekintések" akár hasznosak is lehetnek... Szóval lássuk a medvét.

 Amikor 2015-re gondolok az első dolog, ami eszembe jut, az a tavalyi év első néhány perce. Mikor ott álltunk a plébánia udvarán, pezsgővel a kezünkben és azt néztük, ahogy Eric próbálja kilőni a tűzijátékot és mindenki boldog új évet kívánt a másiknak, én csak álltam ott és sírtam. Rettegtem attól az évtől. Hogy miért? Mert az én életemre különösen igaz, hogy "néha árnyéknak is jönnie kell, különben nem tudnánk örülni a napfénynek."  Az előző évem nagyon jó volt, és tudtam, hogy ez nem marad így sokáig és valami történni fog. És féltem. Féltem az ismeretlentől. Féltem, hogy mit veszíthetek. Összességében 2015 jobb év lett, mint amit akkor, abban a percben vártam, mert sok mindenkihez közel vagy közelebb kerültem, sok új embert megismertem, sok helyen jártam és sok mindent megtanultam, de nehézségekből is bőven kijutott.
 A első mérföldkő a szóbeli felvételik ideje volt. Bár még előtte az írásbeli megírása után volt egy nehéz időszakom, amikor is biztos voltam benne, hogy a szüleim utálnak, ezen még is hamar túllettem. Utána kezdett tudatosulni bennem, hogy valami új fog kezdődni. Minden áron egy helyre akartunk menni Kingával, és én igyekeztem is mindent beleadni, de sajnos nem sikerült. Bár erről nem a szóbeli eredménye tehetett...
Azon a hűvös tavaszi reggelen, amikor már nem is tudom miért, de még suli előtt leültem netezni, és Kinga elküldött egy linket, eltört bennem valami. Mikor megláttam a nevemet a Felvételt Nyertek névsorában és az övét a 10. átnézés után se találtam, csak egyetlen dolog járt az eszemben... Mi lesz velem nélküle? A suliba vezető utat, és a becsöngőig hátralévő 15 percet végig sírtam a lány mosdóban. Aztán bejött Kinga és megnyugtatott. És aztán ez így ment minden egyes héten. Egészen szeptemberig.
 Persze addig rengeteg idő eltelt és sok jó dolog történt. Sok program, korizások, kirándulások, mozizás, bérmálkozás, ballagás, ministráns tábor és még sok spontán, és előre meghirdetett program. Sok beszélgetés és szomorkodás.
 Aztán jött a szeptember és rájöttem, ha nem kezdek magammal valamit, 4 évig egyedül, egy fülhallgató és egy könyv társaságában, fogom tölteni a suliban töltött napjaimat. Ettől a gondolattól pedig irtóztam. Így bedobtam magam és szereztem barátokat.
 Az pedig, hogy 4 hónap ismeretség után, ha nem vagyok suliban minimum 3-an biztos megkeresnek, hogy hol a halálomban vagyok, és miért nem tudnak megölelni, sokat javított az "engem senki nem szeret" világnézetemen. Nem mondom, hogy eltűnt, de jóval kisebb mértékben rágódok ezen...
 Ministráns tábor után is volt egy kisebb hullámvölgy az életemben, de ezen Petra, Bogi, Sean és Kinga segített. Bár utóbbi mindig mindenen segített...♥  Ennek ellenére az idei nyaram a felejthetetlen kategóriába tartozik. Seanel ekkor kerültünk olyan közel egymáshoz, hogy mára már ő az én Bátyuskám! Talán az volt az év legszebb időszaka. Olyan júniustól október végéig és a december vége az az időszak, amire rá tudnám húzni azt, hogy legjobb.
  Szeptember és december között elég egyhangúan teltek a napok. Főleg boldog voltam. Itt egyedül a tanulással kapcsolatban akadtak nehézségeim. Bár ez elég sok szorongást okoz nekem. És Kingával a barátságunk továbbra is olyan szilárd, mint eddig, vagy talán még szilárdabb. Ez pedig nagy megkönnyebbülés és megnyugvás a számomra!
  Viszont bármilyen nehéz év is volt, a lezárása ígéretesnek tűnt. És, ha igaz a mondás, miszerint az éved olyan lesz, mint amilyen az éjfél pillanata, akkor egy békés és áldott év elé nézek... Mert, ahogy 2015. december 31-én, éjfélkor ott álltunk az oltár előtt, és vártuk a szentségi áldást, hálát adtam mindenért. Minden nehézségért, akadályért, ajándékért, könnycseppért, barátért, kedves szóért, nevetésért, vidám és szomorú pillanatért, programért. Mert ezek nélkül nem az lennék, aki vagyok.

 Tudom, ez egy elég nagy vonalakban történt visszatekintés, de nem tudtam volna mindent leírni, ami történt, és a lényeg benne van.
Hogy mit várok ettől az évtől? Őszintén szólva nem tudom... Azt, hogy összeszedem magam, és helyrerakom, ami nincs a helyén. Tudom, hogy nem vagyok egyedül és van aki segítsen ebben. Én is segíteni szeretnék ugyanebben másoknak.
 Nyilván vannak kissé földhözragadtabb céljaim, de azok java része szerepel a 101-1001 kihívásban, másik részén pedig még nem gondolkoztam el. Rájöttem, hogy úgyis minden úgy történik, ahogy történnie kell. Nem vagyok szentimentális, de minden okkal történik. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy kihozzuk a lehető legjobbat a dolgokból, és elfogadjuk azt. A miértek keresésének nincs túl sok értelme. Ennek ellenére néha én is elgondolkozok rajta és nem mindig tudom ezt észben tartani, de tudom, hogy sosem fogom megérteni. Bíznunk kell abban, hogy Isten fogja a kezünket, és a elkanyarodunk a rossz irányba, vagy zsákutcába jutunk, Ő ott van és visszavezet minket a megfelelő irányba.

xx,
Lia

Hi Sweeties!

  A tegnapi kitörésem mára se csitult el.
Legszívesebben egy sarokba kuporodva végig bőgtem volna az egész napot, de erre esélyem se volt. Az első négy órára muszáj volt bemennem, és ebből mind a négy vagy dolgozat felkészüléssel, vagy dolgozat írással telt, szóval szuper nap volt. És, hogy teljes legyen most még egy szuper áramszünet is beütött... Ez volt minden álmom.
   Hazaérve ettem, aztán anyuval bementünk a Heim Pálba, ortopédiára. Kaptam tesi felmentést, meg gyógytorna beutalót. Ez lényeges haladás ahhoz képest,a mit eddig az orvosok megtettek mikor eléjük álltam a bajommal, bár még mindig nem az igazi. Fejlődünk...
   Holnap 90 percen keresztül fogalmazni fogok. A csuklóim már most jajongnak... Sebaj.
Délután karácsonyi vásár, aztán szombaton meg pályaorientációs nap lesz délig, majd rohanhatok pásztorjáték próbára.
   A vasárnap még tartogat meglepetéseket, úgy érzem, szóval azt már várom, de összességében talán ez az eddigi legbrutálisabb hetem az Angélában.
   Jövő héten utolsó hét. Még vár ránk jó néhány dolgozat, de pénteken már csak osztálykarácsony lesz. Aztán Avery meg én elmegyünk K.Ö.SZ.I.-ni. Aztán szombaton is önkénteskedek, és vasárnap is. A pláne az egészben az, hogy vasárnap Oliveval megyek, szóval hallgathatom a gyerekes hülyeségeit. Mazochizmus? Ááá, dehogyis.
   Hétfőn meg ministráns karácsony... Még azt se tudom, hogy annak mit adjak,a kit az osztályban húztam, nem hogy a ministráns kisgyereknek. Na, mindegy. Nyár van elengedjük...
  
xx,
Lia

Hi Sweeties!

Hi Sweeties! ♥

  Megyek Olaszorszáágba!! ☺☺☺
Bizony. Jövő márciusban megyek ki a sulimmal egy csereprogram keretében, egy hétre, Nápolyba. Elcserélnek...:D Én annyira boldog vagyok per pillanat!!
Családoknál leszünk elhelyezve, és lesz egy csomó program. Kulturális, didaktikai, turisztika meg effélék.
Aztán persze majd nekem is vendégül kell látnom azt, aki engem. Vicces lesz...
  Suliban most nagy a hajtás. Hét első két napját lázasan ültem végig, mert dolgozatok tömkelegét írtuk, és nem akartam pótolni.
Az ízületeim is kivannak, szóval per pillanat a nyugger szóval tudnám a leginkább jellemezni magamat.
  Jövő pénteken lesz az adventi vásárunk, amire eddig még nem sok képet csináltam, de a hétvégén belehúzok. Már van is néhány ötletünk Dorissal, hogy hol és mikor lehetne idilli, téli képeket csinálni. Az osztályunk is kezd egyre jobban összekovácsolódni. Jó kis négy év lesz ez.

xx,
Lia